A Húsvét-sziget titka

Blog,

A Húsvét-sziget egy apró terület, 3600 kilométerre Chile partjaitól, a Csendes-óceán déli részén. Ez a kicsi sziget három nagy vulkánból alakult ki. A sziget több elnevezéssel is büszkélkedhet. A helyi bennszülött lakosok Rapa Nui-nak nevezik, amely annyit jelen, mint ” Nagy Evező”. A történelem során többször nevezték már a szigetet a világ köldökének is. Az utóbbi megnevezés valószínű, hogy a sziget gazdag élelemforrására utalt.

Legismertebb és hivatalos neve viszont Isla de Pascua, vagyis Húsvét-sziget. A sziget 1772-ben, húsvét vasárnap lett felfedezve. Jacob Roggeveen vezette a Holland Nyugat-Indiai Társaság expedícióját. A szigetet i.sz. 400 óta lakják a lapiták és a polinézek. A sziget idővel túlnépesedés miatt csődbe ment. Az éhinség és a belháborúk megtizedelték a lakosságot. A 19. század elejére csupán 100 ember élt a szigeten. A sziget a semmi közepén van, teljesen el van szigetelve a külvilágtól. Az egyetlen városa, Hanga Roa alig 4000 lakossal büszkélkedhet.

A szigeten viszont van egy, vagyis jobban mondva 1000 rejtély. Ez a Húsvét-sziget fő látványossága is. A szigeten 1000 hatalmas kőszobor, úgynevezett moai sorakozik. A szobrokat vélhetőleg az egyik vulkánból faragták ki. Némelyik nyomhat akár 20 tonnát is. A szigeten körülbelül 600 szobor van kész állapotban, 400 pedig befejezetlenül áll. Rejtély, hogy honnan származnak a szobrok. Az pedig, hogy hogyan sikerült őket kifaragni, illetve hogy miért nem lettek befejezve, valószínű, hogy sosem fog kiderülni.

A bennszülött lakosság szerint ”mana” mozgatta a kőszobrokat. A ”mana” egy természetfeletti erő. Tudósok és kutatók szerint a szobrokat azért hozták létre, hogy őrizzék az elhunytak lelkét. Az igazság valószínű, hogy sosem fog kiderülni. Viszont az biztos, hogy a maoi szobrok hihetetlen erőről árulkodnak.

Szólj hozzá!